Veszélyes állatok

Egészségügyi krach?

Kígyók, pókok, skorpiók

A Toronyhír legutóbbi számában megjelent „Veszélyes állatok” című cikkemhez szorosan kapcsolódik ez a jelenlegi. Az ügyben megkerestem a XV. Kerületi Polgármesteri Hivatalt. Kérdéseimre Gyurcsánszky János alpolgármester válaszolt.

SzB: Milyen eszközökkel kívánják elérni a szabályok betartását?
GyJ: A veszélyes állatok tartásának feltételeiről a helyben szokásos módon tájékoztattuk a lakosságot. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a hatályos (fent részletezett) jogszabályok értelmében a veszélyes állatok országba történő behozatala előzetes engedélyhez kötött. A már megkezdett veszélyes állattartás esetén pedig a tartó, a tartás engedélyezése iránt kérelem benyújtására köteles. Tájékoztattuk a lakosságot, hogy ezzel kapcsolatban részletes felvilágosítást a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályának Kereskedelmi és Mezőgazdasági Csoportjától kérhetnek.

SzB: Hogyan ellenőrzik a kereskedőket, illetve az állattartókat?
GyJ: A kereskedőket egyrészt az üzletnyitást megelőző működési engedély kiadására irányuló eljárás során ellenőrizzük. Ekkor az üzletnyitáshoz szükséges (fent hivatkozott) jogszabályban meghatározott feltételek meglétét, szakhatóságok bevonásával ellenőrizzük. A TEÁOR szerinti 52.48 jelzőszámú díszállat-kereskedés (díszállat és tartásukhoz szükséges nem ipari eredetű eleség és felszerelések) üzletkör esetében megkérjük az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, és a Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás szakvéleményét. Az engedély kiadására csak a szakhatóságok hozzájárulása esetén kerülhet sor. A már működő üzleteket évenkénti tervszerű ellenőrzés keretében ellenőrizzük. Amennyiben szabálytalanságot tapasztalunk, akkor szabálysértési eljárást (ha a szabálysértés tényállása valószínűsíthető) kezdeményezünk az üzemeltető ellen, illetve jelezzük azt az illetékes hatóság felé. Veszélyes állatok esetén minden esetben felvesszük a kapcsolatot a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal, illetve a Fővárosi Állat és Növénykerttel, ahol megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberek álnak rendelkezésre az állat fajának meghatározására. A magán lakásokat csak bejelentés, illetve panasz alapján ellenőrizzük.
(Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet szabályozza a díszállat és a tartásukhoz szükséges eleség és felszerelés kereskedelmét.)

SzB: Amennyiben szabálytalanságot tapasztalnak, hogyan járnak el?
GyJ: A panaszok kivizsgálása során minden esetben helyszíni szemlét tartunk, szükség esetén szakhatóságok bevonásával. Az engedély nélküli, vagy nem megfelelő tartási körülmények esetén, felszólítjuk a tulajdonost az engedély beszerzésére, illetve a megfelelő tartási körülmények biztosítására. Amennyiben a részletes eljárás után az állattartó engedélyt kap a veszélyes állat tartására, az engedélyben előírt kötelezettségek betartását szintén helyszíni szemle keretében ellenőrizzük és, ha az állattartó az engedély feltételeitől eltér, állatvédelmi bírság kiszabására kerülhet sor.

SzB: Egy 10 emeletes, 5 lépcsőházas panelház esetében kik számítanak
közvetlen szomszédnak? Az állattartó kitől, kiktől kell kérjen hozzájárulási nyilatkozatot?
GyJ: A panellakások esetében közvetlen szomszédon a kérdéses lakással egy szinten lévő, azzal közvetlenül határos lakások tulajdonosait értjük.

SzB: Hogyan ellenőrzik a nyilatkozatok valódiságát?
GyJ: A hozzánk beadott nyilatkozatok valódiságát külön nem ellenőrizzük, hiszen azok teljes bizonyító erejű magánokiratok, azok valódiságáért a nyilatkozat benyújtója felel.

SzB: A kerületben mennyi veszélyes állatot tartanak legálisan, és Önök szerint mennyit illegálisan?
GyJ: A kerületben a veszélyes állatokat az állattartás helye, az állattartó neve lakcíme, az állat fajára szolgáló azonosító adatok, az állattartás kezdetének és megszűnésének időpontja, az ügyben született határozatok száma, az állat származásának helye szerint tartjuk nyilván. Jelenleg a kerületben a nyilvántartás szerint nem tartanak veszélyes állatokat. Az illegális tartásnak fő jellemzője, hogy a hivatalnak arról nincs tudomása, ezért ezzel kapcsolatban még becslésekbe sem kívánunk bocsátkozni.

A veszélyes állattartásról általánosságban, még a következőket szeretném megjegyezni.
A veszélyes állatok tartását a jogszabály szerint egyfelől a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyezi (hazai védett, vagy nemzetközi egyezmény, elsősorban a CITES hatálya alá tartozó fajok esetében). Másfelől az Önkormányzat engedélyezi ("sima veszélyes" fajok, pl. kutyák, alligátorteknős, stb). Mindkét esetben a Nemzeti Park. illetve az Önkormányzat egymás szakhatóságai.
Az állattartók részben tudatlanságból, részben tudatosan nem kérnek tartási engedélyt az állataikra. Nekünk nincs módunk nyomozni, ezért vagy a "rosszindulatú" feljelentések, vagy a kevés jogkövető bejelentésével tudunk foglalkozni. Ilyen jelenleg nincs a XV. kerületben.
Értesüléseim szerint a leggyakrabban tartott fajok a budapesti átlagot tekintve:

Viszonylag sokan tartanak császárskorpiót (Pandinus imperator), mivel nagytestű, fényes fekete színű, impozáns állat. Kb. 4000 Ft-ért sok boltban beszerezhető. Mérge az átlagemberre nem jelent életveszélyt, ennek ellenére tartása engedélyköteles lenne, de senki nem jelenti be.
A madárpókok tartásához nem kell engedély!

Gyurcsánszky Úr válaszaihoz az alábbiakat fűzném hozzá:
A tájékoztatás nem azonos a szabályok betartatásával.
Az üzletek tervszerű ellenőrzésére a kereskedők fel tudnak készülni, egy rajtaütésszerű ellenőrzésre azonban nem.
A fentieket úgy értelmezem, hogy nem feltétlenül jár büntetés a szabálytalanságért. Tehát bizonyos esetekben, ha utólag megszerzi az állattartó az engedélyt, még csak halk szavú dorgálást sem kap.
Egy elszabadult skorpió, kiváltképp nyáridőben könnyedén megküzd a rücskös panelfallal, és az ajtók, ablakok hasadékaival. Nem hiszem, hogy lépcsőház, illetve szintakadályokba ütközne.
A szomszédok hozzájárulása az egyik legfontosabb dolog. A valódiságot szúrópróba szerűen ellenőrizni kellene.
Számomra a legfelháborítóbb az, hogy ha marásra kerül a sor, az igen drága szérum a tb-n keresztül a lakosságot terheli. Ára 200 ezer forintnál kezdődik, s csak két évig tartható el, ezután újat kell venni.

Erősen gyanús, hogy ez az országot behálózó hóbort a kerületünket egyáltalán nem fertőzte meg.
Végszóként csak annyit mondanék: nem nyugodtam meg.
És Ön?

Szabó Bori

Fel

Kezdő oldal

Egészségügyi krach?

Jártak már a Zsókavár utcai gyermekrendelőben? A betegrendelő sokat fejlődött, mióta a praxisok magánkézbe kerültek. Ezzel szemben az egészséges-rendelés körülményei kritikán aluliak. Az átlagembernek talán csak annyi tűnik fel első látásra, hogy a berendezés enyhén szólva lepusztult. Amit több mint 30 éve, a lakótelep keletkezésekor odaraktak, az ott van most is. Nem nagyon egészült ki a leltár újabb dolgokkal. Ugyanaz a padsor fogad minket, mint harminc éve. Ugyanaz a mérleg, a pelenkázó és az íróasztal is. Ez önmagában még talán nem is volna baj, ha ezek a bútorok karban lennének tartva. Barátságosabbá lehetne varázsolni egy kis színnel. És itt kezdődik a valóságos probléma: miből?

A rendelő az önkormányzat intézménye. Az önkormányzat feladata volna nemcsak a rezsi kifizetése, hanem a teljes fenntartás, üzemeltetés, szintentartás is. Ezzel szemben a rendelőt tulajdonképpen a dolgozók látják el papírral, celluxszal, tűzőgép-tűvel, és minden olyan aprósággal, amire mindennapi munkájuk során szükségük lehet, amik nélkül dolgozni sem tudnának. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kapnak alapvető irodaszereket, csak nem kapnak eleget. Ha kifogynak a készleteikből, az utánpótlást a dolgozók biztosítják. Mindezt az egészségügyi dolgozók kevéske kis jövedelméből.

Néhány éve, miután az önkormányzat anyagi okokra hivatkozva nem tudta teljesíteni digitális csecsemőmérleg beszerzésre vonatkozó kérelmüket, elhatározták, hogy gyűjtést szerveznek, és kitesznek egy urnát a rendelőben. Az önkormányzat közbelépett, mondván: az ő intézménye ne kolduljon! Hosszú évekig váratott magára a fejlesztés. Végeredményképp megkapták ugyan a hőn áhított mérleget, azonban amióta lemerült az elem csak parlagon hever. Három éve nincs pénz új elemre.

Kaptak egy számítógépet, de az is csak épphogy leltárba van véve. Használaton kívül áll, mert arra már nem jutott pénz, hogy szoftvert is vegyenek rá.
Éppen két hete lemerült az a négy darab ceruzaelem, ami a digitális vérnyomásmérőt működtette, így most azt is kivonták a forgalomból.
A rendelő déli fekvése miatt nagyon meleg, kiváltképp nyáron. A gyógyszer azon idő alatt, amíg kiveszik a hűtőből, képes egy pillanat alatt elveszíteni hatását. Szükség volna sötétítő függönyre, vagy reluxára.
Nincs fénymásolójuk és szövegszerkesztőjük. Ha hivatalos levelet kell küldeniük, kézzel írják és a másodpéldány megtartása érdekében indigót használnak.
Elavult, tárcsás telefonkészüléket használnak, amin - mint tudjuk – sokkal nehézkesebb tud lenni az ügyintézés. Itt meg kell jegyeznem, hogy a legolcsóbb nyomógombos, TONE üzemmódú, HIF engedéllyel ellátott telefonkészülék ára kevesebb, mint 2000 Ft.
Telefon témakörbe tartozik az is, hogy a szülők nagy része elérhetőségként mobil számot ad meg. Ennek ellenére a távolsági hívások a rendelőben le vannak tiltva. Sürgős esetben kézikapcsolást kell kérniük, aminek pótdíja hívásonként 450 Ft. Ehhez jön még természetesen a beszélgetés díja. Jóval olcsóbb lenne – természetesen továbbra is igazolójelentés mellett – ha engedélyeznék számukra a belföldi távolsági hívásokat!

A várakozó gyermekek részére félig megálmodtak egy játszósarkot. Sajnos ennek megvalósítására sincs lehetőség.
A védőnők, és orvosok tele vannak lelkesedéssel, ötletekkel, de ki tudja, hogy meddig. Kezdenek belefáradni az állandó szélmalomharcokba. Nem a csupán a saját, hanem mindannyiunk érdekeikért küzdenek. Ha ők elhagyják magukat, akkor nem lesz szolgáltatás.

Meg lehet érteni az önkormányzatot is. Ha nincs pénz, hát nincs pénz. De akkor miért nem engedik, hogy a rendelő megpróbálja maga előteremteni a fenntartáshoz szükséges összegek egy részét? A legcélszerűbb talán az volna, ha létrehoznának számukra egy alapítványt, ahová idővel a jövedelemadónk egy százalékát is felajánlhatnánk, valamint átadhatnánk feleslegessé vált, leselejtezett irodagépeinket, amiknek ők még bőven hasznát vennék.

Figyeljünk egymásra!

Szabó Bori

Fel

Kezdő oldal