Miniszterelnöki Hivatal
Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala

Tisztelt Grémium!

Élve javaslattételi lehetőségemmel szeretném Önökhöz eljuttatni alábbi javaslatomat: a Nemzeti Civil Alapprogramba kiemelten fontosnak tartom beépíteni

a helyi civil nyilvánosság lehetőségének megteremtését
és
működésének garanciáit.

Javaslatom indokoltságát több mint egy évtizedes helyi tapasztalat támasztja alá.

Budapest XV. kerületében, azon belül is Újpalotán lakom, ahol 1984-ben az un. egyesülési törvénynek köszönhetően létrejött, valóban (ahogy akkortájt mondtuk) „alulról jövő kezdeményezésként”, a helyi hatalmasságokkal való egy évi viaskodás után („minek ez, hiszen a tanács, a népfront stb mindezt a feladatot elvállalja…” – mondták ellenzői) az Újpalotaiak Baráti Köre Művelődési Egyesület, melynek fő célja volt a helyi civil lakosság számára lakhatóvá tenni a lakótelepet. Hosszú história és nem is ide tartozik közvetlenül elmesélni, hogyan működött az egyesület, és hogyan váltak az egyesület Társalgó estjei a nyolcvanas évek második felében, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján az egyetlen helyi nyilvánossággá, illetve hogyan váltak ki az egyesület tagjai közül a mai pártok helyi szószólói. Az egyesület 1989-ben lapot indított saját költségén, saját terjesztésben (az újpalotai toronyházra utalón) Toronyhír néven, majd 1991-ben alapítványt hozott létre a lap független kiadójaként Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány néven. Akkoriban – egyetlen sajtóorgánumként – 4-5 ezer példányban jelent meg a lap, s hirdetései révén teljes mértékben eltartotta magát. A szerkesztők, az újságírók mind helyi lakosok voltak, akiknek egyike sem főállásban (erre azért nem telt volna!), hanem ki-ki főállása mellett, szabadidőben, a lakótelephez kötődő, az itt élők emberi, otthonos jelene és jövője iránti elkötelezettségből dolgozott a lapnak (két ízben helyi újságíró tanfolyamot is szerveztünk). Két ízben nyert el az alapítvány PHARE támogatást, hirdetői révén megjelenése biztosított volt egy jó darabig azután is, hogy az önkormányzat 1992-ben Városházi Napló címen magazin jellegű közlönyt adott ki, amely kéthetente ingyenesen, levélládákba dobva kerül a helyiekhez, és a helyi Csokonai Művelődési Központ Újpalotai Szabadidő Központja is kiad lapot költségvetési háttérrel Újpalotai 2000 néven. Így a hirdetők száma fokozatosan csökkent, s bár még ilyen körülmények között is elfogyott 7-800 darab lap havonta, a nyomdai előállítás költségeit és a minimális honoráriumokat (kb. havi 300 000.- Ft) egyre kevésbé lehetett fedezni. Az önkormányzat az alapítványt a civil szervezeteknek néhány éve rendszeresen juttatott évi 3 milliós keretből (évente 250 ezerről csökkentve a tavalyi 80 ezer forintra) támogatta, s egy ízben polgármesteri keretből kapott 600 ezer forintot. Többszöri segélykiáltása, miszerint a lap közszolgálati feladatokat lát el, részüljön a képviselőtestület által megítélt, megszavazott rendszeres évi támogatásban, eredménytelennek bizonyult, s 2001 tavaszán jelent meg az utolsó, nyomdailag előállított szám. Az utolsó PHARE pályázaton nyert összeg elhúzódó ÁFA-visszaigénylése lehetővé tette, hogy tavaly ősszel online jelenhessék meg. Ez a pénz mostanra fogyott el. Jelen pillanatban a kuratóriumi elnök saját pénze van benne, s a kilátástalanság a jövőt illetően, mert a polgármesterhez írott levelek legfeljebb arra adnak biztatást, hogy az évi civil szervezeti keretből juthat támogatáshoz az alapítvány.
A Toronyhír köteles példányai megtalálhatók az Országos Széchenyi Könyvtárban, bárki által elolvashatóan, online kiadása pedig a www.toronyhir.hu címen. Kérésre szívesen küldök egy-egy példányt a korábbi számokból annak illusztrálására, hogy pártoktól, politikai és gazdasági érdekcsoportoktól egyforma távolságra, abszolút civil szemszögből és helyi civil érdekeket képviselve próbál helyi nyilvánosságot teremteni a Toronyhír. Bár a XV. kerület (a lakótelepet kivéve) meglehetősen falusias-kisvárosias kerülete Budapestnek, a Matáv 4-500, az Egyesült Kábeltelevízió 3-400 Internet-előfizetőről adott információt. Az internetes számláló adatai szerint heti 4-500-ról heti 7-800-ra emelkedett a lapot látogatók száma, akik közül kb. kétszázan több percig is tartózkodnak a weboldalakon. A lap jelenleg legfőbb közszolgálati feladatként a távfűtött házakban a mérés szerinti díjfizetésre való áttérés problémáival foglalkozik, olyan terjedelemben, amiben sem a Városházi Napló, sem a Csokonai Művelődési Központ által havonta megjelenő kulturális-közéleti lap nem tud foglalkozni. A frissítés azonban pénz hiányában december óta elmaradt, s január óta a domain-bérleti díj sincs kifizetve.

A helyi civil újság dióhéjben elmondott története talán alátámasztja, hogy lehetséges a helyi civil nyilvánosság megteremtése, ez azonban a helyi vezetésnek, legyen bármilyen párt-többségű, nem igazán érdeke.
A Nemzeti Civil Alapprogram akkor lenne igazán európai és modern, ha a helyi nyilvánosság megteremtésének lehetőségét és működtetésének feltételeit törvényi szinten garantálná.

Budapest, 2003. január 29.

Köszönettel és tisztelettel

Báthory Béláné
A Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány
Kuratóriumi elnöke
Levelezési cím: 1157 Páskom park 13. 8/46.

Fel

Kezdő oldal

Fel

Kezdő oldal

Budapest XV. kerületi Önkormányzat
Hajdu László
Polgármester Úr részére

Tárgy: az önkormányzat és a civil lakosság közötti párbeszédre való készség bejelentése

Tisztelt Polgármester Úr!

Összeültünk néhányan, hosszú évek, évtizedek óta Újpalotán élő, dolgozó, Újpalotához kötődő civilek, szakemberek, szakintézmények képviselői, hogy a közmeghallgatás előtt tanulmányozzuk Újpalota szabályozási tervét. (Ezúton köszönjük, hogy sokunkhoz eljuttatta e célból a tervezetet.)
Ekkor fogalmazódott meg bennünk, hogy nem ismerjük a városrész fejlesztési koncepcióját, ráadásul mindennapi tapasztalatainkon túl nincsenek tudományos felmérésen alapuló ismereteink az eltelt harminc év alatt megváltozott helyi korosztályi és szociális viszonyokról.
Ezúton bejelentjük, hogy készek vagyunk az önkormányzattal folytatandó párbeszédre a szabályozási terven alapuló, koncepcionális városfejlesztési kérdésekről, Újpalota jelenéről és jövőjéről. Fontosnak tartjuk, hogy a szabályozási terv képviselőtestület elé terjesztésére csak e várospolitikai kérdések közös megvitatása, azaz a fent jelzett párbeszéd után kerüljön sor.
Várjuk szíves válaszát.

Budapest, 2003. február 4.

Sokak nevében tisztelettel

Báthory Béláné (Páskom park 13.)
a Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány Kuratóriumi elnöke

Péterfi Ferenc (Páskom park 17.)
közösségfejlesztő

(többekkel együtt az ÚBK és a Toronyhír alapítói)

Fel

Kezdő oldal

Társadalmi párbeszéd

A politológusok gyakran használják ezt a kifejezést. Az állam és az állampolgárok, a politika és a civil társadalom közötti párbeszédet értik rajta. Hol a párbeszéd tere? A helyi nyilvánosságban. Mi adja a helyi nyilvánosságot? A lakossági fórumok – amik sajnos gyakran rosszízűek. A közmeghallgatások – igaz, nem négy-öt érdeklődő lakossal és nem is ötven-száz szervezett lakótárssal. A helyi újságok, honlapok? A párbeszédhez két fél kell, a városházi naplókat csak az egyik fél írja. A független civil újságok általában krónikus pénzhiányban szenvednek, ráadásul őket meg a másik fél írja.
A nyilvánosság, ha működik, képes generálni, megújítani a politikát.
Miért kell a társadalmi párbeszéd?
Mert a politika csak a civil lakossággal folytatott párbeszédből tudja meg, hogy mi a társadalom igénye, vágya, elképzelése. Általában nem szivesen akarja megtudni, mert általában azt hiszi, tudja. A politológusok szerint a politikának égetően szüksége van a társadalmi párbeszédre, ahhoz hogy megújuljon, hogy előre lépjen, hogy haladó legyen.
Szeretnénk, ha nálunk is kialakulhatna társadalmi párbeszéd, mint a nyugat-európai országokban. Talán először arról, ami most leginkább érint bennünket: Újpalota szabályozási tervéről. Újpalota városfejlesztési koncepciójáról.
Ezért írtunk levelet a polgármester úrnak, s ajánlottuk fel készségünket a párbeszédre.