Fõtér

Közös költség

Újpalota szabályozási terve

A közvélemény megismeréséhez

A lakóépület-kezelés, mint tevékenység adókötelessé vált az országgyűlés által 2002. novemberében az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása értelmében. A módosítás következtében ugyanis a lakóingatlanok kezelése kikerült a tárgyi adómentesség körét meghatározó törvényi mellékletből, s ezáltal ez a tevékenység a lakásszövetkezetek esetében az általános, azaz a 25 %-os ÁFA-kulcs alá tartozik ettől az évtől

Mi a különbség a lakásszövetkezet és a társasház között?

A legfőbb különbség az, hogy a lakásszövetkezet önálló jogi személy, míg a társasház nem. Aki csak kicsit is jártas közigazgatási és jogi hercehurcákban, az tudja, mekkora különbség ez általában a lakásszövetkezetek javára. A lakásszövetkezetben a lakástulajdonosok lakásán kívül az épülethez tartozó összes közös helyiség osztatlan közös tulajdonban van, felhasználásáról közösen döntenek. A társasházban a lakástulajdonosok a közös helyiségekből tulajdoni hányaduk arányában tulajdoni résszel bírnak. A lakásszövetkezet igazgatóságot és felügyelő bizottságot választ saját tagjai sorából, akiket megbíz a közös ügyek vitelével, képviseletével, s évente a közgyűlésen beszámoltatja a végzett munkáról. A társasház rendszerint megbíz egy céget a ház kezelésével, s egy választott közös képviselő útján ellenőrzi azt. Míg a lakásszövetkezet tagsága a közgyűlésen az egyszerű többség (50 %+ 1 fő) döntése szerinti hoz határozatokat a tagfelvételről, költségvetésről, a felújításról s egyéb fontos tennivalókról, addig a társasház abszolút többség esetében hozhat csak bármilyen döntést a lakóingatlant illetően, amiből gyakran következnek szüntelen csatározások, botrányok, bírósági perek. A társasház esetében a házkezelést tulajdonképpen egy szolgáltató cég látja el, s az a maga rezsijét, hasznát stb. eleve beépíti a közös költségbe. A lakásszövetkezet eleve arra alakult, hogy tagsága maga lássa el (választott képviselők útján) a maga házkezelési teendőit.

A törvénymódosítás értelmében az eddig áfamentes un. lakóingatlan-kezelést (ami a lakásszövetkezetek tevékenységének csak egy részét teszi ki, már amennyiben ez a közös költségben benne foglalt díj beszedését tartalmazza) 25 %-os ÁFA-kulccsal sújtja, s ezzel automatikusan emelkedik a havi közös költség összege, függetlenül az egyéb költségek, valamint az inflációs emelkedéstől. A társasházak esetében a házkezelő cég nem ad (eddig sem adott, s eztán sem ad) számlát a közös költség beszedéséről, míg a lakásszövetkezetnek a törvénymódosítás értelmében áfás számlát kell adnia, jóllehet a közös költség nemcsak az ingatlankezelés költségét tartalmazza, tehát szét is kellene bontania a közös költséget…
El kellene tehát választani egymástól az alanyi és tárgyi adómentességet, meg kellene határozni a számlakészítés, illetve kibocsátás dátumát, meg kellene bontani a számlát, kezelni kellene a hátralékokat, teljesíteni kellene a bevallási, bejelentkezési és befizetési kötelezettséget, szakképzett számviteli könyvelőt kell alkalmaznia…
A lakásszövetkezetek a törvénymódosítás rájuk nézve súlyos hatását nem is észlelték azonnal. Sokáig azon vitatkoztak, hogy a lakóépület-kezelés a termékértékesítések és szolgáltatások körébe tartozik-e, bár a LOSZ (Lakásszövetkezetek Országos Szövetsége) és a LÉTÉSz (Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetsége) jelezte még a törvénymódosítás előtt a módosítás súlyos következményét. A törvénymódosítás parlamenti végszavazásakor azonban a korábbi kormányjavaslat került elfogadásra, s így a lakóingatlan-kezelés kikerült az áfamentes körből.
A LÉTÉSz 2002. december 6-án levelet írt László Csaba pénzügyminiszternek, s felhívta a figyelmet arra, hogy ez a döntés elindíthatja a lakásszövetkezetből társasházzá alakulás folyamatát, mivel számos, nehezen megoldható problémát jelent a lakásszövetkezetek számára. A társasházi házkezelés körülményei viszont kevésbé szabályozottak, tehát egy szabályozott, jól működő házkezelési formáról váltanánk egy rosszabb, kevésbé szabályozott formációra, s ez társadalmilag visszalépésnek tekinthető.
Levelére mindeddig nem kapott választ.
Egy februári tévéműsorban Burány képviselő úr megmagyarázta, hogy ez a törvény úgy jó, ahogy van.

A LÉTÉSZ - számítván a nemleges válaszra - javaslatot tett a lakásszövetkezeteknek a törvénymódosítás lehetséges végrehajtására.

Magyarországon jelenleg 1100, Budapesten 450, Újpalotán 23 lakásszövetkezet működik, némelyik, pl. az Újpalota 1.számú Lakásfenntartó Szövetkezet példamutatóan.

Újpalota szabályozási terve

Február végén tárgyalja a képviselőtestület Újpalota szabályozási tervét, amelyet második éve készítenek elő a Városházán. Január 31-én a Közéleti Házban meghívottak egy szűkebb társaságában vitatta meg a tervezetet Gyurcsánszky János alpolgármester, február 5-én pedig közmeghallgatást tartott róla Hajdu László polgármester.
Miről szól egy szabályozási terv?
Egy adott lakóterület jövőbeni lehetséges rendezéséről, amit számos keretterv és keretszabályzat határoz meg.
Míg a lakóterületek általában spontán módon alakultak ki és fejlődtek az idők során, addig Újpalota „a szocializmus egyik politikai céljaként kitűzött tömeges lakásépítés érdekében intenzív terület-felhasználást jelenít meg, ahol a gyárilag előállított elemekből összerakott és kis eltérésekkel egyforma lakásokból álló sokemeletes, nagytömegű lakóházak uralkodnak… Azon ritka kivételek közé tartozik, ahol a tervezés során jellemzően egyedi jelleget, változatosabb térformálást adtak a nagy kiterjedésű területen létesült külön várostestnek” (idézet a szabályozási tervből).

Jellemzője a sugaras elrendezés: a Nyírpalota-Drégelyvár út és a Páskomliget-Zsókavár utca egymást metsző két egyenesként osztja négy részre, illetve a később felépült, a Drégelyvár- Késmárk utcák által határolt, Zugló felé elnyúló épületegyüttesekkel öt részre a lakótelepet. Az öt rész öt szerkezeti egység, s kevéssé eltérő módon adnak lehetőséget a lakásszámnövelésre, a parkolóbővítésre és a közösségi intézmények létesítésére.
Millián György főépítész bevezetőjében elmondta, hogy zöldfelületi arányok tekintetében jó helyen állunk, mert amíg a belvárosban 6 m2 jut egy főre, itt 15 m2. A közintézmények (óvodák, iskolák) védett helyeken létesültek, biztonságos közlekedéssel. Gond, hogy kevés a parkoló, csak 30 %-os az ellátottság.

A szabályozási terv előljáróban leszögezi, hogy a jövőben a zöldterület rovására szinte semmi sem létesíthető (legfeljebb nagyon indokolt esetben útszélesítés), s új lakóépület egyáltalán nem építhető, legfeljebb bontás útján. Lakásszámot növelni a lakótelepen csak emeletráépítés, illetve tetőtérbeépítés révén lehet.

I. szerkezeti egység: Bánkút – Sárfő – Szentmihályi – Nyírpalota – Páskomliget utcák által határolt terület. Közepes mértékű zöldfelülettel rendelkezik. Alacsony a parkolás kielégítettségi szintje, nem javasol a terv parkolást vonzó fejlesztést.
II. szerkezeti egység: Páskomliget – Nyírpalota – Madách – Hősök útja – Szerencs – Gazdálkodó utcák által határolt terület, a közepesnél jobb zöldfelületi aránnyal.
III. szerkezeti egység: Nyírpalota – Zsókavár – Madách utcák és a Késmárk utcai ipari zóna által határolt terület, a legmagasabb zöldfelületi aránnyal (71,56 %). Földtakarásos sorgarázsok létesítését javasolja a véderdő-övezetben (a lakótelep és a magasfeszültségű vezetékek között). A meglévő intézmények részére (közösségi ház, cukrászda, élelmiszerkereskedelem) telkek kialakítását teszi lehetővé. Javasolja a közösségi ház szintterületének emelését, s ezzel Újpalota legfontosabb és legsokrétűbb kulturális központtá alakítását.
IV. szerkezeti egység: Nyírpalota- Szentmihályi – véderdő – Zsókavár utcák által határolt terület, a közepesnél jobb zöldfelületi aránnyal. Terepszint alatti mélygarázs építését engedélyezi.
V. szerkezeti egység: Drégelyvár – Madách – védőerdő – Rákospalotai körvasútsor által határolt terület, közepes zöldfelületi aránnyal, sem lakás- sem intézményfejlesztést nem javasol.

Lehetőség van magastetős megoldásokra és az erkély/loggia (szabályozott) beépítésekkel változatos, színes városkép kialakítására. A Főtér fejlesztésére is ad lehetőséget, árkádok vagy aluljárók létesítésével, a közpark-jelleg fejlesztésével. A templomról konkrétan nem esett szó, esetleg a Szerencs utcában a Palota Holding volt helyén található nagy zöldfelületen képzelhető el.
Minden fórumon legtöbbször a parkoló-hiánnyal összefüggő kérdések, aggályok, javaslatok hangzottak el, a teljes elutasítástól kezdve a dühöngők parkolóvá alakításának meglehetősen abszurd ötletéig mindenféle felvetés. Elfogadhatónak tűnik, hogy a Nyírpalota út középső széles zöldterületét gyeptéglás parkolóvá alakítsák, két oldalt megnövelt zöldfelülettel, biztonságos ki- és behajtással. Ez még mindig jobb, mint a járdákon és a zöld gyepfelületen parkolás.
A nehézjárművek, teherautók, kamionok okozta zajártalmak szintén sokaktól elhangzottak. Többen megfogalmazták, hogy ki kellene tiltani ezeket a lakóterületről. Nehéz dió ez, mert a az érdekérvényesítés magasiskoláját elsajátított multik az észak-pesti kereskedelmi központokba a szállítást nem tudják másként megoldani csak a közutakon, s amíg nincsenek elterelő utak (pl. a Mogyoródi út vagy az M0 folytatása), addig nem lehet kitiltani őket.
Bár sok a zöldfelület Újpalotán, s gondozzák is, a nyári kánikulában mégis sivár és lehangoló képet tud nyújtani. Szakértők kifejtették, hogy a zöldfelület önmagában nem környezet- és egészségvédő, csak a szakszerű telepítés teszi azzá. Ti. a fasor és a gyep önmagában nem levegőtisztító hatású, nem köti le a port, a szennyezést, ha nincs félmagasságban cserjeövezet is.

A legtöbb problémát a közösségi terek kifejezés értelmezése adta. Az elhanyagolt parkok, az új, s hamar tönkretett játszóterek nem közösségi terek.
Jelenleg a nagykamaszok és az időskorúak a lakótelep jellemző korosztályai.
Éppen számukra nincsenek kulturált helyek, ahol összejöhetnének, közösen tölthetnék az időt. Nincs egy hely, ahol le lehetne ülni, és egy kávé vagy egy pohár sör mellett el lehetne beszélgetni, ha két ismerős összetalálkozik s lenne sok kitárgyalandó témájuk. Amilyen kis meghitt beszélgető helyek, kávézók, vendéglők bőven vannak pl. a Pólus Centerben. Itt miért nincsenek?
A Főtéren, a 30. évfordulón felállított tábla körül kecses kis padok hívogatják az arrajárókat. Persze ha nem a járda szélén állnának, szemközt a főútvonal forgalmával! Normális embernek esze ágában sincs leülni oda, szívni a kipufogógázt, hallgatni a dübörgést, füstfelhőbe burkolózni, pedig a térkővel kirakott, bokrokkal szegélyezett terecske akár barátságos találkozóhely is lehetne. Arrébb, beljebb talán… De akkor ki olvashatná már az útról a tábla által hirdetett tényeket?
Mi fontosabb? A számok, a listák, az arányok, a szabályozási terv vagy az emberek, az itt lakók körérzete, élet-minősége?
Mi a megrendelés? Ki a megrendelő? – kérdezte egyik lakótársunk a szabályozási tervről szóló közmeghallgatáson. Sokan nem értették a kérdést.
Mi vagyunk a megrendelők!
Beszéljünk arról, mi milyen lakótelepen szeretnénk élni!
Felajánlottuk a párbeszédet a polgármester úron keresztül a képviselőtestületnek. Várjuk, élnek-e vele. Vitafórumot nyitunk a szabályozási tervről. Várjuk a hozzászólásokat!

A közvélemény megismeréséhez…

Wittinghof Tamás, Budaörs polgármestere ez év január végén kérdőíveket juttatott el a város minden lakójához az alábbi céllal.
(Részleteket idézünk a kérdőív bevezetőjéből:)

Az elkövetkezendő évek során városunk további fejlődését átfogó fejlesztési tervre szeretnénk alapozni, melynek előzeteseként a tavalyi év során jóváhagyásra került Budaörs Településfejlesztési Koncepciója.
A tervezés jelenleg a vizsgálati szakaszban tart.
A közvélemény megismeréséhez, az Önök aktív részvételére számítva mellékeljük azt a kérdőívet, melynek kitöltésével nagyban hozzájárulhatnak, hogy a településrendezési terv a többségi lakossági igények, vélemények figyelembe vételével, közösségi érdekeinket szem előtt tartva készülhessen el.
A válaszadás teljes mértékben és a kérdőív egyes részeire vonatkoztatva is önkéntes, csak a készülő településfejlesztési terv kidolgozásához használjuk fel.

A mellékelt Lakossági Kérdőív az alábbi kérdésekből áll:

1. Mióta él Budaörsön?
2. Miért szeret Budaörsön lakni? (ehhez 20 választható válasz van felsorolva, amikből legfeljebb ötöt lehet választani, rangsorolni, s van „egyéb okok” is.)
3. Hol dolgozik?
4. Hol tanulnak a családtagok?
5. Rangsorolja 1-5-ig terjedő pontozással – a közlekedési eszköz sorába írt számmal – a felsoroltakat aszerint, hogy milyen gyakran használja azt! (személygépkocsi, autóbusz, vonat, kerékpár, egyé, gyalog közlekedik)
6. Közlekedési kéréskör (meg kell jelölni 3 olyan helyet, ahol a legrosszabb a gyalogos közlekedési helyzet, 3 olyan helyet, ahol problematikus a személygépkocsi-közlekedés, illetve a kerékpárút-bővítésre, kiépítésre lehet javaslatot tenni). Vannak kérdések a személygépjármű közlekedés zajártalmi fokára, s a parkolásra vonatkozóan számos kérdés.)
7. Rangsorolja 1-5-ig tartó pontszámokkal a budaörsi intézményellátottságot aszerint, hogy amivel a leginkább elégedett, az kapja a magasabb osztályzatot (felsorolva: általános iskola, középiskola, óvoda, bölcsöde, orvosi ellátás, színház, művelődési ház, könyvtár, közhivatalok, városháza, szociális ellátás, sportpályák, szórakozó létesítmények, vendéglátás és egyéb…)
8. Nevezzen meg 3 olyan intézménytípust, létesítményt, melyet a város életéből hiányol, ha van ilyen!
9. A lakóterületek további bővítésével egyetért-e vagy úgy gondolja, hogy Budaörs „megtelt”?
10. Mi támogatna inkább, az egykori kiskertek, zártkertek lakóterületté átsorolását vagy a gyümölcstermesztés újra fellendítését, a kertövezet fenntartását?
11. A további gazdaságfejlesztést leginkább milyen profilban javasolná? (felsorolva: további bevásárló központok létesítése, új logisztikai és raktárközpontok, idegenforgalom, vendéglátás, szabadidőipar, termelőipar, gyártó tevékenységek).
12. Mennyire elégedett a település zöldfelületi ellátottságával? (felsorolás, amiből 1-5-ig lehet osztályozni az értékesnek tartottat: utcafásítás minősége, játszóterek felszereltsége, növényállománya, városi parkok felszereltsége, növényállománya, intézmények kertjeinek állapota).

Végül megkérdezték a kitöltő személy életkorát, nemét, iskolai végzettségét, melyik részen lakik, s van-e egyéb észrevétele.
A kitöltött kérdőíveket a helyi intézményekben elhelyezett gyűjtőládába kellett bedobni február 2o-ig.
A február 26-i Civil Rádió esti adásában – remélhetőleg – beszélgetés hangzik el Wittinghof Tamással, s valószínűleg választ kaphatunk arra, hogy hány lakosból hány élt ezzel a lehetőséggel.

Van-e kedve valakinek Újpalotán, illetve a XV. kerületben válaszolni ezekre a kérdésekre, mintha csak minket kérdeztek volna meg?
Ha van, ha lenne, a kitöltött adatlapot érdeklődéssel és szeretettel várjuk e-mailen: info@toronyhir.hu.

Báthory Erzsi

Fel

Kezdő oldal