ÿþ<html> <head> <TITLE>.:: TORONYHÍR MÉDIA ALAPÍTVÁNY - KÁVÉHÁZ - ::.</TITLE> <script language="JavaScript"> <!-- if (document.images) { var img_on = new Array; var img_off = new Array; img_on[1] = new Image();img_on[1].src='img/setaloutca_on.gif'; img_on[2] = new Image();img_on[2].src='img/kavehaz_on.gif'; img_on[3] = new Image();img_on[3].src='img/foter_on.gif'; img_on[4] = new Image();img_on[4].src='img/jatszoter_on.gif'; img_on[5] = new Image();img_on[5].src='img/toronyles_on.gif'; for (f=1;f<=5;f++) {img_off[f] = new Image();img_off[f].src = img_on[f].src.replace('_on','_off')} } function ch(obj) { if (document.images) { eval('document.mo' + obj).src = img_on[obj].src } } function cb(obj) { if (document.images) { eval ('document.mo' + obj).src = img_off[obj].src } } //--> </script> </head> <body marginwidth="0" marginheight="0" topmargin="0" leftmargin="0" bgcolor="#aaaaaa"> <table border="0" width="100%" cellpadding="0" cellspacing="0"><tr><td align="center" valign="top"> <a name="eleje"></a> <table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="650"> <tr><td colspan="5"><a href="../index.html" target="_top"><img src="img/fejlec.gif" alt="TORONYHÍR ONLINE MÉDIA" width="650" vspace="0" hspace="0" border="0"></a></td></tr> <tr> <td width="130" height="50"><a href="setaloutca.html" onmouseover="ch(1)" onmouseout="cb(1)" onfocus="blur()"><img src="img/setaloutca_off.gif" alt="SÉTÁLÓUTCA" width="130" height="50" vspace="0" hspace="0" border="0" name="mo1"></a></td> <td width="130" height="50"><a href="kavehaz.html" onfocus="blur()"><img src="img/kavehaz_on.gif" alt="KÁVÉHÁZ" width="130" height="50" vspace="0" hspace="0" border="0"></a></td> <td width="130" height="50"><a href="foter.html" onmouseover="ch(3)" onmouseout="cb(3)" onfocus="blur()"><img src="img/foter_off.gif" alt="FPTÉR" width="130" height="50" vspace="0" hspace="0" border="0" name="mo3"></a></td> <td width="130" height="50"><a href="jatszoter.html" onmouseover="ch(4)" onmouseout="cb(4)" onfocus="blur()"><img src="img/jatszoter_off.gif" alt="JÁTSZÓTÉR" width="130" height="50" vspace="0" hspace="0" border="0" name="mo4"></a></td> <td width="130" height="50"><a href="toronyles.html" onmouseover="ch(5)" onmouseout="cb(5)" onfocus="blur()"><img src="img/toronyles_off.gif" alt="TORONYLES" width="130" height="50" vspace="0" hspace="0" border="0" name="mo5"></a></td> </tr> </table> <table border="0" cellpadding="0" cellspacing="5" width="650" height="100%" align="center"> <tr><td valign="top" width="100%"> <br><br> <font face="tahoma" size="4"> <b><P align=center>Kávéház</b><br><br></P> </font> <P align="left"> <font face="arial" size="3"> <a href="kavehaz.html#1">Az erdõ</a> <br><br> <a href="kavehaz.html#2">Keleti fqszerek</a> <br><br> <a href="kavehaz.html#3">Mareg</a> <br><br><br><br><br><br><br><br> </font> <a name="1"></a> <font face="ariel" size="4"> <center><b> Kincsünk: az erdõ</b></center></font> <font face="ariel" size="3"> <P align="justify"> Mindannyian tudjuk, hogy társasági élet, közélet  többek között - ott alakulhat ki, ahol van erre alkalmas hely. Ez a minimum. Az olasz kisvárosokban még mindig létezik a Magyarországon a II. világháború után teljesen kiveszett és feledésbe merült un. korzózás. Általában késõ délután a városka fõterén és fõutcáján egyszer csak megjelennek a városlakók kis beszélgetõ, sétálgató csoportjai, akik séta közben lazán összekeverednek, át- meg átcsoportosulnak, vannak, akik leülnek a padokra, vannak, akiket kutyájuk vezet, némelyek fagylaltoznak, mások a kávéházak teraszain üldögélve, társaikkal könnyedén cseverészve nézegetik a le-föl sétáló, hullámzó embereket, oda-oda integetnek, kiabálnak ismerõseiknek... Nyolc óra tájban a tér és az utca elnéptelenedik, mindenki hazatér vacsorázni, bár vannak, akik a pizzériák vagy kávéházak teraszán folytatják a sörözgetést, borozgatást, majd kilenc óra után újra benépesül a tér és az utca, s a meleg nyári éjszakában sokszor éjfélig nem enyészik el a nevetgélés, trécselés meghitt moraja. Régen Magyarország városaiban is voltak ilyen korzók, sétáló utcák, s most, szerencsére újra divatba jöttek. Az Újpalota 2000-ben átmenetileg megjelent Toronyhir, majd az Újpalota 2000 is foglalkozott a közös tér hiányával és az iránta való igények felkeltésének vágyával. Elengedhetetlen kellékek ahhoz, hogy az emberek kezdjék otthon érezni magukat a lakóhelyükön. Vannak polgármesterek és helyi önkormányzatok, akik már felismerték ennek szükségességét és kialakították ezeket a korzó-helyeket.<br> Nálunk, a XV. kerületben, hiába törjük a fejünket, nem tudunk ilyen összejövetelekre alkalmas teret vagy utcát megjelölni. Viszont Budapest térképén a XV. kerületben található szinte a legtöbb zöld szín, mert csaknem a kerület fele erdõ. S hadd jegyezzük fel itten az örökkévalóság számára Burdza Emilné tanácselnökhelyettes nevét, aki az átkosban, a nyolcvanas években egy közösségi kulturális központ létrehozására tett javaslatot, s azt véleményezés céljából elküldte az akkori egyetlen civil szervezetnek, az Újpalotaiak Baráti Körének. <br><img src="img/cikk/erdo.jpg" align="left" width="450" height="400" hspace="10" vspace="5"> Ekkor a baráti körbQl néhányan összedugták a fejüket Csete György építésszel, s azon törték közösen: hogyan lehetne az erdot, a kerület kincsét alkalmassá tenni arra, hogy megfelelõ terepe lehessen az emberek összejöveteleinek, találkozásainak. Csete György ekkor felskiccelte az itt látható kis rajzot. Elképzelése szerint egy amfiteátrum jellegq építményre lenne szükség, amely alkalmas lenne mind színház, mind mozi elõadások céljára, s ez lenne a közponja a szabadtéri közösségi helynek, amelyet parkok, sétányok vennének körül, azokban kertvendéglõk, kávéházak nyilnának& Itt az emberek tavasztól õszig levegõzhetnének, ismerkedhetnének, találkozhatnának, beszélgethetnének, eszmét cserélhetnének kis és nagy dolgokról, netán a kerületrõl, netán a köz dolgairól is.<br> Csete György és a baráti kör az akkor még létezett szánkódombra képzelte ezt az amfiteátrumot és az azt körülvevõ társasági helyeket, csupa környezetbarát építõanyagból, elsõsorban fából. A terv alapelve a harmonikus beilleszkedés volt a lakott területeket körülölelõ erdõbe, s ami ezzel jár: az erdõségek gondozása, megóvása. A baráti kör terveit Burzda Emilné tanácselnökhelyettes igen komolyan vette, meg is vitatták, majd anyagi okok miatt el is vetették.<br> Szánkódomb ugyan már nincs (oda épül az Asia Center), de erdõ még van!<br> Egyetlen kincsünk az erdõ.<br> Jártatok már õszi napsütésben errefelé, a Páskom park négyemeletesei és az Erdõkerülõ út sorházai mögött Szentmihály irányában elterülõ ligetes erdõben? Madarakkal teli, õszi színekben pompázó bokrok és fák, fanyar, fûszeres avarillat, kanyargó kis ösvények... Persze rengeteg emberi hulladék, sitt, mûanyagflakonok, elhasznált matracok is, hiszen nem gondozza, nem védi, nem õrzi senki.<br> Mi lenne, ha újra felvetnénk ezt az egykori tervet arról a bizonyos helyrõl, ahol az emberek tavasztól õszig levegõzhetnének, ismerkedhetnének, találkozhatnának, beszélgethetnének, eszmét cserélhetnének kis és nagy dolgokról, netán a kerületrõl, netán a köz dolgairól is?<br> S ha ez a hely az erdõ lenne?<br> Csak akarni kellene!<br><br> bálint<br><br> </font> <a href="kavehaz.html#eleje"> Fel</a><br><br> <a href="../index.html" target="_top"> KezdQ oldal </a> <br><br><br><br><br> <a name="2"></a> <font face="ariel" size="4"> <center><b> Keleti fqszerek illata tölti be a levegQt</b></center></font> <font face="ariel" size="3"> <P align="justify"> <i>Lillik György polgármester-jelölt vetette fel a helyhatósági választások elQtti barátságos,az ÚBK nevq civilszervezet rendezte  polgármester-jelöltek megmérettetésén , hogy jönnek a kínaiak, s felkészültünk-e rá. A kínaiak helyet kerestek Budapesten, s miután minden kerület elzárkózott intézményes befogadásuktól ( félnek az autós forgalom növekedésétQl, az ingatlanok elértéktelenedésétQl, a bqnözéstQl), a XV. kerületben mégis befogadásra találtak. Az Asia Center eredetileg török beruházója mögött is már Qk álltak, mert tudják, hogy nem célszerq egyenesen elQállni színrQl színre  mondta Lillik György. Ideköltözik a józsefvárosi piac, az már biztos. <br><img src="img/cikk/f2.jpg" align="left" width="400" height="270" hspace="10" vspace="5">Szélesítik a Szentmihályi utat az épülQ bevásárlóhellyel szemben, de általános vélemény, hogy a várhatóan óriásvá növekvQ forgalmon ez a szélesítés nem sokat segít, mert az ErdQkerülQ útnál ismét összeszorul az út, mqködik a tölcsér-effektus. Felkészült-e valóban a helyi vezetés a fogadásukra, amikor igent mondott  kérdezte végül Lillik György, de választ nem kapott a jelenlévQ (a nemrég lezajlott helyhatósági választáson újra abszolut bizalmat kapott) polgármestertQl, Hajdu Lászlótól.<br> Tisztában vagyunk-e a felsorolt gondokkal, s a nem felsorolttal: a különbözQ kultúrák találkozásának következményeivel?  tesszük fel mi is kérdést.</i> <br><br> llik György polgármester-jelölt vetette fel a helyhatósági választások elQtti barátságos,az ÚBK nevq civilszervezet rendezte  polgármester-jelöltek megmérettetésén , hogy jönnek a kínaiak, s felkészültünk-e rá. A kínaiak helyet kerestek Budapesten, s miután minden kerület elzárkózott intézményes befogadásuktól ( félnek az autós forgalom növekedésétQl, az ingatlanok elértéktelenedésétQl, a bqnözéstQl), a XV. kerületben mégis befogadásra találtak. Az Asia Center eredetileg török beruházója mögött is már Qk álltak, mert tudják, hogy nem célszerq egyenesen elQállni színrQl színre  mondta Lillik György. Ideköltözik a józsefvárosi piac, az már biztos. <br><img src="img/cikk/f1.jpg" align="left" width="270" height="400" hspace="10" vspace="5">A nyolcvanas években, amikor itthon bementél egy üzletbe, és savanyú képpel mondta kérdésedre az eladó, hogy nincs, nincs, nincs, és lejárhattad a lábadat, hogy találj olyan árucikket, elérhetQ áron, amire vágysz, akkor az isztambuli nagybazár maga volt a csoda  meséli csillogó szemmel a kolleganQm, aki ismeri az összes budapesti kínai piacot s minden, keleti árukkal tömött, parányi boltban órákig tud nézelQdni, ámuldozni, szimatolni, s végül sohasem tud üres kézzel kijönni. Igaz, amikor elQször járt Isztambulban társasutazáson, egy napig nem mert kimozdulni a szállodaszobából  folytatja. Amikor viszont kimerészkedett, elkapta a piaci forgatag mámora, nem tudott betelni a nyüzsgéssel, a hangokkal, illatokkal, de legfQképpen azzal, hogy a kereskedQk hányféle bqvös-bájos eszközzel igyekeznek a vevQk kedvében járni. Dzsere, madzsar, dzsere  hivogatják a nézelQdQt, becsalogatják az üzlet belsejébe, leültetik, illatos almateával kínálják, s ha nem találsz kedvedve valót, magukkal vonszolnak üzletrQl üzletre, hogy segítsenek megvenni a vágyott árut. KolleganQm, mint mondta, egy kapucnis irhabundára vágyott, s az egész bazárt végigjárta érte, de éppen olyat nem látott sehol (amúgy vad nyári kánikula tombolt). Az elsQ kereskedQ, akinél érdeklQdött, karon ragadta, majd sorra járta vele az isztambuli boltokat, mígnem végül találtak egyet. Nem az volt neki a fontos, hogy kinél vettem, hanem az, hogy találjak! És hogy vegyek!  fejezte be a történetet a kolleganQm. Majd hozzátette: itt, most, nálunk ilyen élményt nyújtanak a kínai piacok. A választékuk óriási, lehet válogatni, keresgélni, ha itt nem, akkor arrébb. Az sem lebecsülendQ szempont, hogy igen sokan vannak köztünk, akik csak a kínai boltok elviselhetQ árait engedhetik meg maguknak. Lehet, hogy bóvlibb az, amit árulnak, de engem még kínai pénzzel be nem csapott, s ha mutatom neki, hogy kis hibája van az árunak, azonnal, magától enged az árból. Ha többet veszel, árengedményre is bizton számíthatsz. Szegényebbek és unalmasabbak lennénk nélkülük, az biztos  mondja határozottan.<br><font face="ariel" size="1"><br></font> Kínai negyed szinte minden világvárosban van. Külön világ. Csak a londonit ismerem, de ott a kínai negyed boltjait meg nem unnám soha. A különbözQ füstölQk, parányi díszdobozocskák, selyemkendQcskék, szobrocskák, a szantálfa, a fqszerek illata tölti be a levegQt, s megejt... Ott minden bódító, sejtelmes, titkokkal teli, megismerhetetlen, varázslatos, mint maga a keleti kultúra  meséli fiatal lányismerQsöm.<br><font face="ariel" size="1"><br></font> Általános tapasztalat, hogy Budapesten beváltak a kínai gyorséttermek. Olcsók, gyorsak, tiszták, sokféle különös és kellemes ízzel csalogatnak. Ész mászt?  mondogatjuk egymásnak, miközben kedvenc Dob utcai gyorséttermünk felé loholunk késQ este, éhesen, például egy mozi után, s utánozzuk a helyes kis kínai lányt, aki, ahogy belépünk, mindjárt az elsQ választásunk után kérdezi is: ész mászt? A Pólus Center kínai gyorséttermében szoktuk látni a kis kecses kínai lányokat, akik  ha nincs munka, - zajtalanul, gyors mozdulatokkal tisztogatják az asztalokat, székeket. Megszoktuk Qket, mindennapi életünk részeivé lettek. Szóval e téren már olyanok vagyunk, akár a többi európai nagyváros.<br><font face="ariel" size="1"><br></font> FelidézQdik bennünk a Közel a szerelemhez címq, viszonylag új magyar játékfilm, amelyben a tanyasi fiúból lett rendQr beleszeret egy kis kínai lányba, akit véletlenül ismer meg egy razzia során. A film alapján sejtésünk lehet a budapesti kínai kolónia szigorú zártságáról, kívülálló számára megismerhetetlen világáról. A Máriának elnevezett kis kínai lány csak úgy szeretheti Karcsit, ha elhagyja az övéit. De hogy azt a világot, azt a kultúrát, amiben felnQtt, ami minden gondolatában, érzésében kitörölhetetlenül ott van, hogyan tudja megQrízni, átmenteni, miközben alkalmazkodik szerelméhez, igazodik az új, választott közeghez, világhoz, kultúrához, nem tudjuk. Ha belegondolunk, ráérezhetünk, hogy nem lehet könnyq, s talán nem is lenne jó, ha az emberek olyan könnyedén levehetnék azonosságukat s bármikor felvehetnének egy másikat.<br><font face="ariel" size="1"><br></font> Együtt élni a messzirQl jöttekkel nem könnyq, de egyrészt a 21. században már elkerülhetetlen, másrészt jó és hasznos is lehet. Mindkét félen múlik. Egy biztos: be kell tartaniuk a mi törvényeinket (hozzátéve, hogy e téren nekünk is komoly behoznivalóink vannak). Az üzleti világ európai szabályai szerint kellene velük az üzleti életben találkozni, és tiszteletben tartani azt, hogy az üzleti szférán túl, a magánéletükben, közösségeikben Qrzik hagyományaikat, nyelvüket, szokásaikat, kultúrájukat, ott az Q együttélési törvényeik érvényesülnek. Ha e kettQ világosan elkülönül mindkét fél számára és mindkét fél tiszteletben tartja ezt, akkor gond nélkül élhetünk egymás mellett. Pk ezért áldozatot is kell hozzanak, bizonyára, tehát elvárható tQlük, hogy a közlekedést, az ingatlankereskedelmet, kultúrájuk Qrzését ne a mi hátrányunkra tegyék. De ez is biztosítható egy tisztes üzleti megegyezés során.<br><font face="ariel" size="1"><br></font> Szerettük volna megismerni az önkormányzat vezetQinek véleményét is, de most éppen a megalakulással vannak elfoglalva. Ambrus János alpolgármester (amikor felkértük, még az volt) például azzal hárította el a felkérést, hogy már nem alpolgármester, válaszoljon kérdésünkre az, aki átvette tQle a posztot, Gyurcsánszky János. Mivel attól tartunk, hogy Q pedig azzal hárítaná el, hogy még nem tudott elmélyedni új helyének dokumentációiban, inkább várunk a kérdésfeltevéssel.<br> <br> valentin<br><br> </font> <a href="kavehaz.html#eleje"> Fel</a><br><br> <a href="../index.html" target="_top"> KezdQ oldal </a> <br><br><br><br><br> <a name="3"></a> <font face="ariel" size="4"> <center><b> Mi a Marég?</b></center></font> <font face="ariel" size="3"> <P align="justify"> A MaRég a helyi nyilvánosságban elõször a mostani választás elõtt nem sokkal bukkant fel. Szórólapjain megtalálható a mozaikszó eredetije: Magyarországi Régiókért Egyesület. Ugyancsak e lapokról tudható meg, hogy 1992-ben alakult, székhelye Budapest ( a XV. kerületi Ady Endre utca egyik házán van a logója), mûködési területe az egész ország. Az egyesületet jeles közéleti személyiségek, egyetemi tanárok, kutatók, mûvészek, politológusok, képviselõk, jogászok és önkormányzati szakemberek alapították azzal a szándékkal, hogy pozitív hatást gyakoroljon a közéletre és a közgondolkodásra. Az egyesületet kevesen ismerik, mivel e  szellemi mûhely soha nem törekedett önmaga reklámozására. Hatása áttételesen, tagjainak közéleti tevékenységén keresztül érvényesült. Alapvetõ célkitûzése a párbeszéd és az együttmûködés elõsegítése a humanizmus, az általános emberi szolidaritás jegyében a különbözõ eszmék, demokratikus irányzatok, csoportok és személyek között az erõszak, a gyûlölködés ellen, a tolerancia, a konszenzuskeresés, valamint a magyarországi regionalizmus kibontakozásának és a régiók fejlõdésének elõsegítése az európai jogharmonizáció és a közös regionális politika elvei alapján  tudtuk meg a szórólapoktól.<br> <br> <i>Mi a regionalizmus? Az Idegen szavak szótára szerint (Akadémiai Kiadó, 1974): 1. egy szûkebb területre, vidékre, tájra korlátozódó, csupán ennek érdekeit képviselõ felfogás, 2. valamely államon belül egy kisebb táji egységnek önállóságra irányuló törekvése, 3. táji sajátosságok jelentkezése irodalmi mûvekben. Mindhárommal szimpatizálnánk, valljuk be.</i><br> <br> <b>Közel s távol az egyetlen bölcsészdoktor</b><br> <br> Dr. Mészáros Balázs hajózás történész, fõmuzeológus, technikatörténet tanár, tudományos munkatárs és kutató, az elõzõ két ciklusban az MSzP képviselõje a helyi képviselõtestületben, tanácsnok, akit ebben a ciklusban nem indított el képviselQjelöltként a választáson a kerületi MSzP-szervezet.<br> 1950 óta lakik Pestújhelyen. Jó megjelenésû úriember, nagy mûveltségét és tudását nehezen leplezõ, szivesen és szellemesen élcelõdõ férfiú, aki legszivesebben két keréken közlekedik.<br> Szórólapján - jó, ha tudjuk, még akkor is, ha most már késõ! - legfontosabb teendõi között a pestújhelyi közlekedési viszonyok rendezését, a járdák felújítását, a lakó-pihenõ zónaövezetek kialakítását jelölte meg. Elõre kívánt lépni a szelektív hulladékgyûjtés irányába, s a közbiztonság javítása érdekében. Szívvel-lélekkel képviselte volna az Észak-pesti Kórház körüli huzavona megszüntetését, e célból aláírásgyûjtést is kezdeményezett.<br> Vessünk magunkra, ha csak mindösszesen 440 szavazatra taksáltuk õt és a MaRég jelöltjeit.<br> Bízzunk abban, hogy amennyiben a képviselõtestület munkálkodásában a közakarat fog érvényesülni, úgy játszik majd benne szerepet többek között a MaRégre leadott 440 szavazat súlya is, illetve a MaRég által képviselt regionalizmus szelleme, akár mindhárom felfogásban.<br> <br> - erdõs  <br><br><br> </font> <a href="kavehaz.html#eleje"> Fel</a><br><br> <a href="../index.html" target="_top"> KezdQ oldal </a> <br><br><br><br><br> <br> </font> </td></tr></table> <table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="650" height="100%" align="center"> <tr><td valign="top"> <br><br><br><br><br><br> <hr width="100%" size="1"> <font face="tahoma" size="2"> E-mail: <a href="mailto:info@toronyhir.hu">info@toronyhir.hu</a> <P align=right> Frissítve: 2002.11.10.</P> <br> </td></tr> </table> </td></tr></table> </body> </html>