A fentiek sajnos hődij elszámolási problémaként is megfogalmazódnak. A kérdést sokan úgy vetik fel, hogy: miért fizet XY ugyanannyi hődíjat, mint egy másik, ugyanakkora lakásban YZ, holott XY-nál sokkal hidegebb van. A Szövtárs Egyesület ebben a kérdésben nyilvánvalóan nem tehető felelőssé. Ugyanis a fűtési rendszer szabályozatlansága, valamint műszaki hibák, a nyílászárok rossz állapota az ok, miközben hőfogyasztás elszámolási, elosztási kérdésként vetődik fel.

Ötödik kérdéskör: a Díjbeszedő Rt. új elszámolási módjára vonatkozik

A hamarosan kézbesítésre kerülő legújabb Díjbeszedő Rt. számlákon a fűtési hődíj is %-os szorzó alkalmazásával kerül meghatározásra. Az elosztási elv ugyanaz, mint a vízmelegítési hődíj felosztásnál. A Főtáv Rt. 2002. október 15-ig egy nyári és egy téli szorzóval osztotta el a hőfogyasztást. A téli szorzó súlyozott átlag, számítási módozat volt, amely magába foglalta az adott lakás nyári melegvízfogyasztásának hőfelhasználását is.

Az új, elkezdődő fűtési szezontól ez az elszámolási mód megváltozik, és az épület egy havi hőfogyasztása, vízmelegítési és fűtési hőfogyasztása kerül felosztásra.

A felosztás alapja a nyári, vagyis a június-július-augusztusi vízmelegítési hőfogyasztás.
Tételezzük fel, hogy egy ház említett három (nyári) havi fogyasztása: 145+150+155 GJ. Ennek átlaga 150 GJ/ hónap.
A téli vízmelegítési hőfogyasztás az előbbi mennyiség 15%-kal történő megemelése, azaz 172,5 GJ. Ha ennek az épületnek a téli hőfogyasztása 1000 GJ, akkor ebből 172,5 GJ lesz a vízmelegítésre, és 827,5 GJ lesz fűtésre, a szorzókkal, lakásokra kiosztandó hő mennyisége, az előző pontokban vázolt szabályok szerint.
Van oka annak, hogy sokan kételkedve, bizalmatlanul fogadják ezt az elszámolási rendszert.
A leírtakban azt igyekeztünk megvilágítani, hogy a fűtési rendszerekben meglévő műszaki hiányosságok hogyan alakulnak át a hőfogyasztás, hőfelosztás, és hődíjfizetés problémáivá.


Amit az Egyesület vállalt és ígért, teljesítjük is. Korrekt hődíjfelosztást végzünk: mindenki akkora fűtési hődíjat fizet, amekkora a lakás lm³-re jut, és mindenki akkora vízmelegítési hődíjat fizet, ahány m³ vizet fogyaszt. A hődíj (ellentétben az alapdíjjal) mindig utólagosan kerül elszámolásra.
Egyesületünk nem győzi hangsúlyozni, hogy
a műszaki hiányosságok nem válhatnak elszámolási ügyekké, mint ahogy nem voltak azok az átalánydíjas elszámolás keretében sem.

						SZÖVTÁRS EGYESÜLET
						   VEZETŐSÉGE
						 FŰTÉSI MEGBIZOTT 

						  Gugyella János
						  elnökhelyettes                  

A helyhatósági választások helyi eredménye mindnyájunk számára ismert: a választásra jogosult helybeliek kevesebb mint fele ment el választani, alig több, mint 34 ezer fõ. A polgármester Hajdu László (MSzP) lett ismét, fölényesen, ezúttal 63,4 %-kal. A képviselõtestületbe 17 egyéni jelölt került be, mind az MSzP színeiben, 11 jelölt kompenzációs listáról (2 fõ Fidesz-MPP-, 2 fõ SzDSz-, 2 fõ MDF-, 2 fõ MKDSz-, 2 fõ MIÉP-, 1fõ MSzMP-listáról). Tíz kisebbségi önkormányzat alakult 5-5 fõvel (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, szerb és szlovák). Ami meglepetésnek számít: a Polgári Érdekképviseleti Egyesület, jóllehet minden választási körzetben 2 fõ jelöltet indított, még kompenzációs listáról sem tudott bejuttatni egy képviselõt sem. Indult még két civil szervezet a választáson, az egyik az MKNK (Magyar Keresztény Nemzeti Közösség), a másik a MARÉG (Magyarországi Régiókért Egyesület), õk sem tudtak annyi szavazatot elnyerni, hogy kompenzációs alapon a listájukról bejuttathassanak legalább 1 fõt a képviselõtestületbe. Van, aki azt mondja, hogy a három civil szervezet “kioltotta” egymást, ha összefogtak volna, legalább 2 fõt be tudtak volna juttatni. Van, aki azt mondja, hogy az egyik civil szervezet csupán a választások elõtt nem sokkal hallatott magáról, tehát idõ sem volt egyeztetni. Egy biztos: ebben a ciklusban egyetlen civil szervezet sem képviselteti magát a kerületi képviselõtestületben.

Mi az, ami ezek után a civil társadalom számára a sorok mögül megfogalmazható a jövõre nézve?
Egy biztos: az MSzP az elõzõ ciklus 51 %-os fölényéhez képest ebben a ciklusban valóban abszolut többségben lesz a képviselõtestületben. Ha felidézzük a múlt ciklusban lezajlott vitákat, amelyek az ellenzék minden ékesszólása ellenére az MSzP-többség akaratának megfelelõen végzõdtek, most szabaddá vált az út elképzeléseik abszolut érvényesítéséhez. A három alpolgármester személye (Gyurcsánszky János, dr. Pálinszky Antal, Király Csaba) egy MSzP-n belüli változó konstellációról tanúskodik. Mindenesetre a helyi társadalom szempontjából életbe vágóan fontosnak tartjuk hangsúlyozni Hajdu László választási igéretét: “nem csupán a jelölésemet kezdeményezõ szocialista pártnak és a szavazataikkal megtisztelõ választóknak, hanem a kerület minden lakosának polgármestere kívánok lenni. Ezért legfontosabb feladatomnak tartom a képviselõtestület munkáját úgy irányítani, hogy más pártok elképzelései, programjai is a kerület hasznára váljanak.”
Bízzunk abban, hogy a most kezdõdõ ciklusban az MSzP-többség már nem fogja az övétõl eltérõ véleményt az ellenség megnyilvánulásának tekinteni, sõt az európai demokráciákhoz hasonlóan törekszik tiszteletben tartani a vele nem azonos világnézetet vallók véleményét és meggyõzõdését, sõt erejének és legitimitásának biztos tudatában törekszik konszenzus megteremtésére a különbözõ értékrendû és érdekû lakossági csoportokkal is! Úgy legyen.


Báthory Erzsi


Fel

Kezdő oldal

Gazdasági témakör				október 30.
Műszaki-technikai témakör			november 13.
Jogi tevékenységi témakör			december 11.
Belső önigazgatás-szervezési témakör 	2003. január 15.
Ellenőrzési témakör				2003. február 12.